Korunk egyik legfőbb informatikai fejlődési irányvonala a felhő alapú számítástechnika, azaz a cloud computing folyamatos térnyerése. Adataink, szolgáltatásaink, fájljaink, leveleink felhőbe költöztetése annyi előnnyel jár, hogy igazából elgondolkodtató, hogy miért van még rengeteg magyar vállalkozás a „földön”.

És hogy a hazai cégek, főleg a kis- és közepes vállalkozások ne kerüljenek nagyon hamar jelentős versenyhátrányba (és ezáltal talán komoly bajba), fontos megértenünk az idegenkedés mozgatórugóit, hogy aztán megfelelő válaszokkal tudjuk segíteni őket a fejlődésben.

Az utóbbi időben rendszeresen a közönségnek szegezem előadásaimon a „Ki használ felhőtechnológiát?” kérdést. A résztvevők 15-20%-ának lendül ilyenkor magasba a keze.

Aztán következik a svájci óramű pontossággal elhelyezett következő kérdésem: „És ki használ Gmail levelezést?” Ekkor már nem látom a terem hátsó asztalán elhelyezett friss pogácsát a magasra emelt kezektől. Holott természetesen a Google levelezőrendszere is a felhőben van – ahogy pl. a Facebook, a Youtube, vagy a Booking.com is -, tehát magánemberként zokszó és a fenntartás csekély jele nélkül élvezzük a felhőtechnológia kínálta lehetőségeket.

„Persze, mert az ingyen van.” – gondolhatod magadban, és részben igazad van, mert pénzt nem adunk ezekért a látszólag díjmentes alkalmazásokért.

Annál sokkal értékesebbel „fizetünk”, az adatainkkal.

Zárójeles megjegyzés: tudtad, hogy a Gazdasági Versenyhivatal 1,2 milliárd forintos gigabírságot szabott ki a Facebookra, mert az ingyenesség látszatát keltve terelte el a felhasználók figyelmét az adatok átadásáról, azok mennyiségéről és következményeiről (az indoklás szerint)?

Ha egyszer lesz néhány óra szabadidőd, olvasd el a Gmail adatkezelési szabályzatát, milyen információkat adunk cserébe az „ingyenes” szolgáltatásért.

Nincs probléma a Gmail-lel, magánemberként én is használom, mindenesetre érdekes, bár korántsem újdonság ez a kontraszt. Egy korábbi kutatásunk is megerősítette, hogy a vezetők nagyobb valószínűséggel próbálnak ki egy digitális innovációt civilként mint üzleti környezetben.

Az elmúlt években több száz informatikai szakemberrel, KKV vezetővel, gyártó partnerrel beszélgettem, és mára kikristályosodott bennem 5 fő tévhit, ami miatt ódzkodnak a felhőtől a hazai vállalkozók, informatikusok és döntéshozók.

Örökzöld felhőfélelmek és a felszabadító valóság

1. félelem: „A felhő nem kézzel fogható.”

Bizonyára Neked is vannak olyan ismerőseid, akiknek egy CD vagy bakelitlemez, egy „újszagú” könyv sokkal nagyobb élményt nyújt, mint a digitális verzió.

Az informatikai szakemberek vagy épp üzletemberek jórésze is vonzódik a kézzel fogható valósághoz, esetükben a szerverekhez, adattárolókhoz. Úgy vélik, a „vasak” közelsége, fizikai kontrollálhatósága egyfajta garanciát nyújt az adatok védelmére és a rendszerek működőképességére. A felhő nem látható, bizonytalan számukra, ezért idegenkednek tőle.

Mi ezzel szemben a valóság?

A felhős adatokat a „nap végén” ugyanúgy fizikai szervereken, illetve diszkeken tárolják, több hipermarketnyi területen, ún. szerverfarmokon.

A Microsoft adatközpontja Arizonában

A legnagyobb különbség azonban nem a méret, hanem a biztonság.

A felhős adatokat a hétköznapi ember számára felfoghatatlan szintű biztonsági előírások mellett őrzik, csillagászati összegekért. 

Az adatok fizikai biztonságának fő rétegei:

  • Szigorú feltételekhez kötött belépési engedély.
  • Acél-és betonkerítések, állandó biztonsági felügyelet (mindent látó kamerákkal és képzett biztonsági csapattal).
  • Biometrikus azonosítás, időkorláthoz és épülethez kötött bent tartózkodás (nem lehet járkálni az épületrészek között).
  • Szerverkamerák minden adattároló elején és hátulján – a szerverszobákba csak teljes testdetektálás után lehet belépni.

Ez a védelmi szint egy „vasfüggő”, saját szerverszobát üzemeltető kiscég, vagy akár jóval nagyobbacska vállalat számára is elérhetetlen és megfizethetetlen lenne.

Ezzel rá is kanyarodtunk a második legnagyobb felhő-félelemre.

2. félelem: „A felhő nem biztonságos.”

Ma már szinte mindenkinek ott a mobilbank-alkalmazás a telefonján, megkapjuk a fizetésünket, elutaljuk a villanyszámlát, üzleti tranzakciókat intézünk, netbankon utaljuk a lakás törlesztőjét stb. Nem látjuk a pénzt, nem fogjuk a kezünkbe az ezreseket, de nagyrészt megbízunk a mobilbankban.

Pedig ez sem más valójában, mint egy felhős banki szolgáltatás.

Annyi a különbség, hogy pl. egy Office 365 felhős irodai szoftver esetében nem a pénzünk, hanem az adataink vannak a felhőben.

Az egyiktől félünk, a másikat boldogan használjuk, pedig ha kicsit is belegondolunk, mi és hol van nagyobb biztonságban?

  • A kézzel fogható pénzünk, avagy készpénzünk a Bodri kutya ólja alatt/párnacihában, VAGY a digitális pénzünk az e-bankban?
  • Ezen analógiát követve: a vállalatunk X évnyi levelezése, számlázása, árajánlatai, megrendelései stb. KINYOMTATVA az irodában egy salgó polcon, vagy mindezek digitális formában egy szuper biztonságos „adatbankban”, amit speciel a felhőnek nevezett technológia vezérel?

A felhős adatközpontok atombiztos védelmi szintjéről az 1-es pontban már beszéltem.

Ne maradj le a legfrissebb tartalmainkról!

INGYENES webinárok, érdekes cikkek, leghasznosabb aktualitások.

Feliratkozom a hírlevélre

Ne maradj le a legfrissebb tartalmainkról!

INGYENES webinárok, érdekes cikkek, leghasznosabb aktualitások.

Feliratkozom a hírlevélre

3. félelem: „Bizonytalan rendelkezésre állás.”

A cégük folyamatos működését, zavartalan szolgáltatási színvonalát féltő vezetők kérdezik tőlem sokszor:

„Mi van, ha kimarad a felhős szolgáltatás? Mi lesz az ügyfelekkel? A számlázással?”

Attól kevésbé félünk, hogy a tisztasági személyzet véletlenül kihúzza a szerver tápkábelét a konnektorból, ezzel komoly károkat okozva (senkinél nem lenne baj ez esetben, fel vagyunk rá készülve, ugye? 😊). Pedig ha megnézzük a számokat, akkor erre jóval nagyobb az esély, mint arra, hogy szolgáltatási hiba lép fel a felhőben.

A TOP felhőszolgáltatások, mint például a Microsoft felhőszolgáltatások SLA-ja 99,99%, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag tökéletes a rendelkezésre állás.

Persze ha egészen precíz szeretnék lenni, akkor be kell vallanom, hogy azért évente átlagosan 52 perc leállással számolni kell, ami napi igen komoly 8,6 másodpercnek felel meg. 365 nap alatt nem egészen 1 óra. Kész tragédia, ugye? 😊

Tedd a szívedre a kezed és válaszolj őszintén: az elmúlt egy évben hány órát álltak a rendszereid frissítés, karbantartás, hardverhiba vagy egyéb okok miatt? Ha összeadjuk, lehet, hogy érdemes lenne inkább napokban számolni, nem igaz?

A vezető felhőszolgáltatók közel 100%-os szolgáltatást nyújtanak minden vállalkozás számára, mérettől, iparágtól függetlenül.

4. félelem: „A felhőbe költözés drága.”

Sokan azért utasítják el a cloud szolgáltatást, mert úgy vélik, sokkal drágább lenne a fenntartása, mint egy hagyományos megoldás üzemeltetése. Ha a teljes, robosztus földi rendszert akarjuk egy az egyben a felhőbe költöztetni, akkor ez a felvetés igaz lehet. De a felhőtechnológia egyik legnagyobb vívmánya éppen a végtelen rugalmassága, amelynek köszönhetően a költségeket is folyamatosan optimális szinten tarthatjuk.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A fizikai szerverek, telepített programok esetében egyszeri nagy beruházással megvesszük az informatikai infrastruktúrát (szervereket, tárolókat stb.), programokat, és azokat használjuk több évig. Vagy éppen nem használjuk (ki), ha csökken a kapacitás. Vagy jó pénzért bővítjük az IT parkunkat csak azért, hogy évente egy Black Friday vagy egy karácsonyi roham miatt ne omoljon össze a rendszerünk. És robosztus, több milliós infrastruktúrát veszünk egy-két napos kiugrás miatt.

Mintha egy költöztető cég azért venne egy 40 milliós Volvo kamiont, mert évente egyszer becsúszik egy nagyobb villa átbútorozása, egyébként meg 99%-ban 50 nm-es panellakások bútorkészletét szálllítják, amihez egy jóval olcsóbb teherautó is megfelelne.

Ezzel szemben a felhőben szabadon választhatjuk ki, hogy milyen szolgáltatást, mennyi ideig szeretnénk használni, és csak a tényleges fogyasztás/felhasználás után kell fizetni. Ha pl. 10 telephellyel rendelkező cég vagyunk, akkor eldönthetjük, hogy mely telephelyen, melyik szervezeti egységben fusson az ERP (vállalatirányítási program), az irodai programcsomag, a biztonsági mentés vagy éppen a vészhelyreállítás.

Sőt, akár munkakörönként, személyre szabottan is optimalizálhatjuk a használatot: pl. a projektmenedzser által használt fullos irodai programcsomagot (pl. Office 365) nem kell a raktárosnak kifizetni, ha elég a munkájához az alapverzió.

Ezzel a megközelítéssel már szabad szemmel jól látható összeget tudunk megspórolni a felhőben.

Még egy fontos szempont, amire nem szoktak gondolni a döntéshozók: az informatikai eszközök/programok élettartama, ami szintén komoly hatással van a költségekre és a szolgáltatási színvonalra.

Ha felhőben vagyunk, mindig a legkorszerűbb, legújabb verziót használhatjuk, extra költség nélkül, ez is a többletérték része.

Mi a helyzet a „földi valóságban”?

Előre ki kell fizetni 1-3 évre a licenszköltségeket, a drága szervereket pedig 3-4 évente cserélni kellene. Jó szokás szerint mi magyarok kb. 8-10 évig nyűjük a „vasakat”, amivel folyamatosan amortizálódik az eszköz, romlik a teljesítmény és nő a hibalehetőség.

Egy futós példával élve, melyik lennél inkább? Földi Gábor, akinek km-ről km-re kopik a cipőtalpa, fáradnak az izmai, csökken a sebessége (ld. fizikai rendszerek) vagy Felhős Péter, akinek – mint egy videójátékban – bármikor újra cserélheted a sportcipőjét, izmokat növeszthetsz, szabadon növelheted a sebességét (ld. felhőszolgáltatás).

5. félelem: „Internet nélkül nem működik.”

Magyarország 4G internetes hálózati lefedettsége kb. 99%-os, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs olyan élethelyzet, amikor nem áll rendelkezésünkre internetes kapcsolat. A wifi pedig már annyira természetes része az életünknek, mint a tej vagy a kenyér.

Internet nélkül manapság egy vállalkozás nem a versenyképességét, hanem a működőképességét kockáztatja.

Maslow-piramis a digitalizáció korában

Emellett a felhőalapú alkalmazások az eszközökön tárolt átmeneti fájlokkal, a tartalmak szinkronizálásával maguk is könnyen át tudják hidalni a szolgáltatás esetleges kiesését.

Összefoglalás

Ha azt mondjuk, hogy rugalmas, tervezhető, magas szintű szolgáltatást kínáló költséghatékony megoldás, felcsillan a vállalatok szeme, de ha kimondjuk, hogy ez a „felhő”, akkor kérdőjelek költöznek beléjük. Holott ebből az írásból is látszik, hogy a felhő magánéletünk szerves részévé vált, amit nap mint nap használunk, legfeljebb nem vagyunk vele tisztában, hogy ez az.

Talán ez a cikk segít abban, hogy pl. egy vas megyei pék vagy egy nyírségi könyvelőcég is nyitottabbá váljon arra a technológiára, amit egy new yorki bank vagy éppen a Forma 1-es csapatok használnak.

A csúcskategóriás informatikai szolgáltatások ugyanis a felhőnek köszönhetően ma már mindenki számára elérhetőek.