“Ha megkérdeztem volna a vásárlókat, mit akarnak, akkor azt mondták volna, egy gyorsabb lovat.” – mondta valamikor Henry Ford a legendás T Model sikerét kommentálva. Hasonlóképpen nem lehetett látni előre, hogy az emberek imádni fogják a személyi számítógépet, vagy az okostelefont.

Valójában valami hasonló változást hozott a felhőtechnológia (cloud computing) is kihatva például az üzleti életre.

A felhőtechnológia nem egy megjelenő igényt elégített ki, hanem új lehetőségeket teremtett. Eredetileg a felhasználók csak nagyobb, olcsóbb tárterületeket, nagyobb számítástechnikai teljesítményt akartak, de a cloud computing ennél sokkal nagyobb változásokat hozott.

A “felhősödés” első látásra ugyan informatikai kérdésnek tűnt, valójában azonban egy üzleti forradalmat indított el. Az új technológiának köszönhetően egy olyan “lehetőségtér” jött létre, aminek kitöltése még  csak mostanában kezdődött meg.

 

Demokratizálódó szoftverpiac

Korábban a szoftverkereskedők csak a cégek egy jól körülhatárolt körét érték el,  őket látták el termékeikkel.Természetesen mindenki a “bálnákra” (vagyis a multikra és más nagy cégekre) vadászott, a kisebb halak nem akadtak fenn a hálón. Az eredményeket mindenki a halászhajók (értékesítők) számának növelésével próbálta fokozni, de egy idő után  ez csak a többiek rovására volt lehetséges.

A KKV-k óhatatlanul kiszorultak ebből a körből. A kínált szoftverek szinte mindig a nagyok igényeihez igazodtak, emellett a licencdíjak is túl magasak voltak a kisvállalkozások számára. Ha mégis akadtak érdeklődők, őket a nagyvállalatokra szabott rendszer nem volt képes kiszolgálni.

 

Hogyan változtatta meg a játékszabályokat a felhőtechnológia?

A felhőtechnológiának köszönhetően alaposan megváltozott a helyzet. Amit a computer- és kognitív tudós, John McCarthy már a 60-as években megjósolt, most megvalósult: a  számítástechnika nyilvános közműszolgáltatássá vált.

A KKV-k ma ugyanúgy fizethetnek elő egy Office 365 csomagra, egy számlázóprogramra, vagy egy marketingautomatizációs-szoftverre, mint telefonra, vagy áramra. Mivel a felhős szoftver díja nem egy egyszeri, megterhelő kiadásként, hanem jól kalkulálható havidíjként jelenik meg, ez még egy kisebb cég költségvetésébe is belefér.

Azzal, hogy a kereskedők már nem dobozos termékeket és licenceket, hanem felhős szoftverekhez való hozzáférést árulnak, egyszerre elhalványodtak a “nagyok” és a “kicsik” közti különbségek. Korábban az értékesítési piramis csúcsán zajlott az üzlet, így óriási harc folyt a véges számú vevőért. A felhős értékesítéssel elmozdult az üzlet a piramis alapja felé, ahol ugyan kisebb, de óriási számú végfelhasználót lehet elérni.

Ebben az új helyzetben nem az a megoldásszállító dolga, hogy értékesítői segítségével elérje a lehetséges vevőket – ez a potenciális vevők óriási száma miatt nem lehetséges. Ehelyett olyan marketinget kell kialakítania, aminek segítségével felhívja termékeire a figyelmet, megérteti a vevőkkel, hogy az új körülmények között korábban elérhetetlen szoftverekhez férhet hozzá, megmutatja, hogyan működnek a felhőalapú szolgáltatások.

A felhőtechnológián alapuló üzlet jó példa arra, hogy  önmagában a technológia még kevés. Csak a megfelelő tudással kiegészülve képes új értéket létrehozni.

ÖSSZEFOGLALVA
Azzal, hogy az üzleti szoftverek egyszeri beruházásból havidíjas szolgáltatássá váltak, új vevők tömegei léphetnek be a piacra. Az a viszonteladó, aki ezt idejében felismeri, komoly üzleti előnyhöz juthat.